Reggelente beülünk az autóba, becsatoljuk a biztonsági öveket és indulunk. A guminyomásra közben szinte senki sem gondol, pedig a guminyomás a biztonság és a gazdaságos autózás egyik alapja, és pár perc alatt ellenőrizhető. Összeszedtük, miért érdemes erre havonta pár percet szánni és mire figyeljünk.
A gumiabroncs az egyetlen pont, ahol az autó ténylegesen érintkezik az úttal, ráadásul egy tenyérnyi felületen kerekenként. A guminyomás határozza meg, mekkora ez az érintkezési felület, és mennyire egyenletesen oszlik el rajta az autó súlya. Ha ez az érték eltér az előírttól, az három dolgot érint egyszerre: a biztonságot, az üzemanyag-fogyasztást és azt, meddig bírja a gumi.
A járműgyártó által megadott nyomásérték nem véletlenszerű szám: pontosan arra van kalibrálva, hogy a gumi az elvárt formáját vegye fel, és a menetstabilizáló rendszerek (ESP, ABS) is erre az állapotra vannak hangolva. Ha a nyomás eltér, ezek a rendszerek is pontatlanabbul "látják" az utat.

Alulfújtságnál az autó súlya nem a futófelület közepén, hanem a gumi két szélén, a "vállakon" oszlik el. Ennek két azonnal érezhető következménye van: a gumi két szélén jóval a vártnál hamarabb elkopik a futófelület, és nő az üzemanyag-fogyasztás, mert az alulfújt gumi jobban belapul gördülés közben, így a motornak több erőt kell kifejtenie ugyanahhoz a sebességhez. Már fél bar hiányzó nyomás is érezhetően megemeli a fogyasztást.
Van egy kevésbé látványos, de annál komolyabb kockázat is. Alulfújt állapotban a gumi oldalfala erősen hajlik minden fordulatnál, ez pedig felmelegíti az anyagot. Ha valaki nagy sebességnél, tartósan alulfújt gumival közlekedik, ez a felmelegedés szélsőséges esetben károsítja a gumi belső szerkezetét, és akár hirtelen defekthez is vezethet. Éppen ezért nem érdemes "majd legközelebb" alapon halogatni a pótlást.
Esőben pedig az alulfújt gumi jóval hamarabb veszíti el a kapcsolatot az úttal: a vizes úton a kelleténél alacsonyabb sebességnél is felúszhat az autó (aquaplaning), mert a gumi nem tudja elég gyorsan elvezetni a vizet a futófelület alól.
A túlfújtság ritkábban okoz gondot, de nem veszélytelen. Ilyenkor a gumi "ballonossá" válik, a felfekvő felület a középső sávra szűkül, ott kopik gyorsabban a futófelület, a szélek pedig alig érintkeznek az úttal.
A kisebb érintkezési felület miatt romlik a tapadás, hosszabb lesz a fékút, a kerekek pedig könnyebben megcsúsznak. A túlfújt gumi emellett merevebb, kevésbé nyeli el az úthibákat, ezért kátyúban vagy útpadkán is sérülékenyebb, és a menetkomfort is romlik.

2014. november 1. óta az Európai Unióban minden újonnan forgalomba helyezett autóban kötelező a guminyomás-ellenőrző rendszer (TPMS). Ez a rendszer folyamatosan figyeli a nyomást, és ha az érzékelhetően a megengedett szint alá csökken, figyelmeztető jelzést küld a műszerfalon.
Ha ez a lámpa világítani kezd, félre kell állni és ellenőrizni az abroncsokat. Lehet, hogy csak fel kell tölteni a gumit, de az is előfordulhat, hogy egy sérülés miatt szivárog a levegő. Rosszabb esetben defektet is jelezhet.


Ha nem biztos benne, mi a helyes érték az autójához, vagy gyanús kopást lát a gumiján, Michelin-minősített szervizpontjainkon szakembereink pillanatok alatt megnézik, és szükség esetén korrigálják a nyomást.


Reggelente beülünk az autóba, becsatoljuk a biztonsági öveket és indulunk. A guminyomásra közben szinte senki sem gondol, pedig a guminyomás a biztonság és a gazdaságos autózás egyik alapja, és pár perc alatt ellenőrizhető. Összeszedtük, miért érdemes erre havonta pár percet szánni és mire figyeljünk.
A gumiabroncs az egyetlen pont, ahol az autó ténylegesen érintkezik az úttal, ráadásul egy tenyérnyi felületen kerekenként. A guminyomás határozza meg, mekkora ez az érintkezési felület, és mennyire egyenletesen oszlik el rajta az autó súlya. Ha ez az érték eltér az előírttól, az három dolgot érint egyszerre: a biztonságot, az üzemanyag-fogyasztást és azt, meddig bírja a gumi.
A járműgyártó által megadott nyomásérték nem véletlenszerű szám: pontosan arra van kalibrálva, hogy a gumi az elvárt formáját vegye fel, és a menetstabilizáló rendszerek (ESP, ABS) is erre az állapotra vannak hangolva. Ha a nyomás eltér, ezek a rendszerek is pontatlanabbul "látják" az utat.

Alulfújtságnál az autó súlya nem a futófelület közepén, hanem a gumi két szélén, a "vállakon" oszlik el. Ennek két azonnal érezhető következménye van: a gumi két szélén jóval a vártnál hamarabb elkopik a futófelület, és nő az üzemanyag-fogyasztás, mert az alulfújt gumi jobban belapul gördülés közben, így a motornak több erőt kell kifejtenie ugyanahhoz a sebességhez. Már fél bar hiányzó nyomás is érezhetően megemeli a fogyasztást.
Van egy kevésbé látványos, de annál komolyabb kockázat is. Alulfújt állapotban a gumi oldalfala erősen hajlik minden fordulatnál, ez pedig felmelegíti az anyagot. Ha valaki nagy sebességnél, tartósan alulfújt gumival közlekedik, ez a felmelegedés szélsőséges esetben károsítja a gumi belső szerkezetét, és akár hirtelen defekthez is vezethet. Éppen ezért nem érdemes "majd legközelebb" alapon halogatni a pótlást.
Esőben pedig az alulfújt gumi jóval hamarabb veszíti el a kapcsolatot az úttal: a vizes úton a kelleténél alacsonyabb sebességnél is felúszhat az autó (aquaplaning), mert a gumi nem tudja elég gyorsan elvezetni a vizet a futófelület alól.
A túlfújtság ritkábban okoz gondot, de nem veszélytelen. Ilyenkor a gumi "ballonossá" válik, a felfekvő felület a középső sávra szűkül, ott kopik gyorsabban a futófelület, a szélek pedig alig érintkeznek az úttal.
A kisebb érintkezési felület miatt romlik a tapadás, hosszabb lesz a fékút, a kerekek pedig könnyebben megcsúsznak. A túlfújt gumi emellett merevebb, kevésbé nyeli el az úthibákat, ezért kátyúban vagy útpadkán is sérülékenyebb, és a menetkomfort is romlik.

2014. november 1. óta az Európai Unióban minden újonnan forgalomba helyezett autóban kötelező a guminyomás-ellenőrző rendszer (TPMS). Ez a rendszer folyamatosan figyeli a nyomást, és ha az érzékelhetően a megengedett szint alá csökken, figyelmeztető jelzést küld a műszerfalon.
Ha ez a lámpa világítani kezd, félre kell állni és ellenőrizni az abroncsokat. Lehet, hogy csak fel kell tölteni a gumit, de az is előfordulhat, hogy egy sérülés miatt szivárog a levegő. Rosszabb esetben defektet is jelezhet.


Ha nem biztos benne, mi a helyes érték az autójához, vagy gyanús kopást lát a gumiján, Michelin-minősített szervizpontjainkon szakembereink pillanatok alatt megnézik, és szükség esetén korrigálják a nyomást.
